deBirtok és terroir
Egyharmad hektáron gazdálkodunk a Szent György-hegy délkeleti csücskében, Kisapáti kis falujának határában. A Lessner-dűlő, nemcsak, hogy remek kilátást ad a tavon cirkáló vitorlásokra, de egyedülálló termőhely is.
A Bakony 600-700 méter magas hegyvonulatai északról felfognak sok gonosz felhőt. Azért van egy pár ravaszdi zivatar, ami már majdnem hozzánk is elér, de sokuk útközben a Csobáncon fennakad, úgyhogy nekünk általában nyugtunk van. „Szegény Csobánciak, már megint rájuk szakadt az ég!“ – mondjuk többször a pince előtt állva.
Ha már a Bakonyt megdicsértük, nem szabad elfeledkeznünk a Balatonról! Ez a hatalmas víztömeg a szomszédunkban teljesen diszkréten elintézi, hogy a Dunántúl pannon klímájához képest egy enyhébb, kiegyenlítettebb balatoni mezoklíma kialakuljon: a nyár itt picit hűvösebb, a levegő párásabb és a tél enyhébb. Nagy szerencsénk az ősz elején rendszerint beköszönő mediterrán anticiklon, akit igencsak kedvelünk, mert szüret idején gumicsizma, esőkabát helyett fürdőnadrág, bikini és naptej felszereléssel tudunk nekiállni az év legnagyobb eseményének.
Birtokunkon a dél-délkeleti kitettségének köszönhetően a szőlő a szüretig kifogástalanul beérik. Forróbb évjáratokban még mi is meglepődünk boraink kitűnő savszerkezetén, melynek kulcsa a vulkanikus eredetű talajban, a gondos szőlészeti munkában, valamint a nyáron frissítő szélben van, mely rendszerint úgy tud fütyülni-süvíteni a bazaltorgonák felől, hogy négylábú barátunk, Rizling fülét-farkát behúzza.
A folytonos levegőmozgás amúgy nagy segítség a szőlőnövény betegségei előli küzdelemben. Miatta minimálisra csökkenthető a szükséges permetezések száma, melyet a környezetet lehető legkevésbé terhelő növényvédő szerekkel végzünk.
Az 1296 szőlőtőke nagy többségét 1986-ban barátunk Gyula telepítette, aki még a mai napig sem tudta megunni a birtokról elé táruló páratlan balatoni kilátást. Jó helyi szokáshoz híven 100% olaszrizling, vagy ahogy mifelénk mondják „rizling”. Egy megunhatatlan szőlőfajta, afféle pannon etalon.
A terroir egyik legnagyobb titka alattunk van: a Szent György kemény bazaltja, az a vulkanikus alapkőzet, melyre réges-rég bazaltmálladékos, pannon agyagos-homokos talaj rakódott.
Bár az olaszrizlingnek ezen a darab földön nincs olyan könnyű dolga tápanyagfelvétel sportágban és nekünk is meggyűlik a bajunk a bazalt-, bazalttufa-darabokkal talajműveléskor; mégis tudjuk, hogy „keep calm”, hisz borainkat pont ez a föld teszi különlegessé és egy vakkóstolón is felismerhetővé.
Pincénkben magyar tölgy- és eperfából készült 500 és 1000 literes fahordókkal, illetve 100-120 literes amforákkal dolgozunk. Ebben erjeszti ki magát és érlelődik a Szent György-hegyi nedű. Gábor széles látókörű nemzetközi borakadémikus, aki kísérletező kedvével még a borászt, Gyulát is meg tudja lepni. Különböző technikákat próbálnak ki egyszerre, közben néha sietnek a laborba, hogy Zsuzsa a kémcsövek mögül ellássa őket pár fontos analízissel és bíztató szavakkal.
Kevesebb vagy egyáltalán semmi hozzáadott kén, rövidebb vagy hosszabb héjon áztatás… a legfőbb cél a Szent György-hegyi tradíció ébrentartása: az olaszrizling és a különleges termőhely lehető leghűbb, illetve izgalmas bemutatása. Borainkat hagyjuk egyre inkább önállóan kibontakozni és Szent György-hegyivé válni – mindezt úgy, hogy a borrá válás folyamatába egyre kevesebbet, illetve a lehető legkevesebbet avatkozunk be.
